A vörös szem

A leggyakoribb szemészeti panasz és állapot, amellyel szemorvoshoz fordulnak a betegek: a vörös szem. A szem egy- vagy kétoldali vörössége számos okból kialakulhat és különböző betegségek közös tünete. Ezek között vannak olyanok, amelyek gyakori és spontán is gyógyuló betegségek, és olyanok is, amelyek azonnali szemészeti kezelést igényelnek.
A vörös szem leggyakoribb okai a bakteriális és allergiás kötőhártyagyulladás, vagy a száraz szem jól kezelhetők, de a kezelés csak akkor eredményes, ha jó a diagnózis. Gyakran hallom a rendelést felkereső betegektől, hogy a gyógyszertárban vagy a házi orvosuktól, házi orvosi ügyeleten ilyen és olyan szemcseppet kaptak. Nehezen tudom a "mérgemet" palástolni ilyenkor, mert a megfelelő diagnózis felállítása szemészeti műszerek nélkül szinte lehetetlen, ezért a nem szemorvos által elkezdett kezelés hatástalan, ráadásul az esetek egy részében veszélyes is lehet az egészséges szem megőrzése kimenetelében. Zöldhályog, szivárványhártya gyulladás vagy idegentest sérülés mind járhatnak kötőhártya vérbőséggel, mely betegségek mindegyike másképp kezelendők. A késlekedés sokba kerülhet...ezért a panaszok, tünetek rosszabbodása esetén azonnal forduljunk szemorvoshoz. A legjobb döntés persze, ha mindjárt már az első alkalommal a szemészt keressük fel.

A kontaktlencsékről

Őszintén, ki szereti a szemüvegét? Életében hányszor kívánta már valami mély tó fenekére?
Megoldás: a kontaktlencse. Szinte mindenki tudja használni, tanuló gyermektől idősebb nyugdíjasig, és ma már könnyen beszerezhetők.
Két fő típusúk van: lágy és alakstabil (kemény). Félkemény kontaktlencse nincs, ez csak a magyar nyelvterületen tévesen használatos kifejezés: a gázátersztő kemény kontaktlencséről van szó.
A lágy lencse tulajdonképpen egy nagyon sűrű műanyag háló, mely réseibe vizet vesz fel a szemrésben levő könnyből vagy a lencseápoló folyadékból. Száraz felületre kitéve elszárad, elporlik. Lágyságuknál fogva rásimulnak a szem elülső felszínére felvéve annak alakját, vagyis 0,75 dioptriánál nagyobb asztigmiát nem korrigál. Széles dioptriatartományban rendelhetők. Minél nagyobb a víztartalmuk annál egészségesebbek, de a sűrű cserét és a korlátozott viselést semmi sem pótolja. Mindenkinek van egy lágy lencse homokórája, ami a lencse viselésével együtt pereg, ha pedig "az óra lejár", kezdődnek a problémák. Ezek általában 5-10 év után jelentkeznek, amikor többet kezdünk költeni drágább lencsékre fölöslegesen, mert gyulladások, allergiás jelenségek, súlyos szemészeti elváltozások teszik a lágy lencseviselést lehetetlenné.
A legjobb megoldás a napi lencse viselése, de ezek a lencsék igen drágák, alkalmi viselőknek javasolt. A havi lencsék megfelelő víztartalom mellett sokáig használhatók szövődmények nélkül. Soha ne keressük az olcsó kontaktlencséket, mert ezek okozhatnak gondokat, de a nagyon drágák sem feltétlenül jobbak annyival.
A terápiás lágy kontaktlencsék csak szakorvosi javaslatra alkalmazhatók bizonyos szemfelszín betegségekre. A színes kontaktlencsék pedig a "szépülni vágyókat" szolgálják.

Az alakstabil kemény kontakt lencsék egészségesebbek, és akár egy életen át használhatók rendszeres cserével. Miután kemények, nem veszik fel a szem alkalmanként hibás alakját, vagyis korlátozottan, de nagyobb asztigmiát is képesek korrigálni. Miután nem fedik le a szaruhártya egészét, hanem úsznak rajta, mozognak, viselésük erős idegentest érzést adnak, ami megfelelő motivációval megszokható néhány hét alatt. Tisztítása mechanikailag, ujjbegyeink közötti dörzsölésével megoldható ("elvetemültek" a nyelvükkel teszik ezt !), ezért allergiás panaszok nem lépnek fel, idősebb korban is kiválóan viselhető, mert nem igényel különösebb figyelmet. Ha pedig anyagukban gázáteresztők, akkor pedig nincsen párjuk egészség szempontjából. Igaz, ezek sokkal drágábbak az egyszerűbb kemény lencséknél.

INTRALASIK

A LASIK műtét lebenykészítése történhet lézerrel is. A lebenyt nem éles kés, hanem egy másik lézerkészülék készíti el. A szem rögzítése nagyon fontos, mert a legkisebb elmozdulás is komoly gondokat okozhat. A rögzítést erős nyomással vagy vákuummal biztosítják, ezért az ilyenkor fellépő energiákat csak egészséges szem viseli el károsodás nélkül. Az ezt követő lézeres kezelés már hasonló a LASIK során végzett eljárással. Minden egyéb tényezőben hasonló a két eljárás, kivéve a lebenykészítés metodikájában térnek el egymástól.
Megfelelő eszközökkel ez a lebeny is felemelhető (pl. ismételt műtét alkalmával), vagyis annak teljes visszatapadása ebben az esetben sem következik be, itt is a nagyon vékony hám tartja a lebenyt a helyén. Gyakran hegesedéssel gyógyul a lebenyszél, ez egy életre nyomot hagy a szaruhártyán, ezt a műtétet nem lehet "letagadni". A műtét két lézert, vagyis kétszer annyi időt vesz igénybe, nem éppen fájdalmatlan és kétszer annyiba is kerül.
A döntés mindig a páciens kezében van...a tájékozódás nem fölösleges.

LASIK - laser-assisted in situ keratomileusis

A LASIK eljárás lényege, hogy maga a lézerkezelés egy szaruhártya lebeny alatt történik, kiküszöbölve ezzel a PRK kezelés során kialakított hámhiány okozta panaszokat, ugyanis a lebeny visszahajtása után a szem egy két nappal gyorsabban gyógyul. A lebenykészítés azonban nem veszélytelen, számos szövődmény léphet fel a műtét során, ráadásul a lebeny soha nem tapad vissza, azt a szaruhártya hámjának mintegy 40-50 mikron vastagságú rétege tartja helyben . Valahogy úgy kell elképzelni, mintha egy zsemléből készült szendvicset folpackba csomagolnánk. Szerencsétlen körülmények közrejátszása esetén bizonyos fizikai erők fellépése során a lebeny elmozdulhat, sérülhet, ami veszélyezteti a szem mechanikai épségét, anatómiai egységét, és ez komoly látáscsökkenéssel jár. A "kettészelt" szaruhártya önmagában nem jelent veszélyt a látásra, de annak mechanikai stabilitását mindenképp kompromittálja. Az eljárás elsősorban azokban az országokban népszerű, ahol a munkából való kimaradás egyéni hátrányokkal járhat. A műtéten átesett páciens munkából történő kiesése egy-két napra rövidül. Fentiek értelmében a páciensnek kell mérlegelnie: megéri szaruhártyájának épségét kockáztatni a gyorsabb munkába állás reményében, vagy a biztonságosabbnak tekintett PRK eljárás mellett dönt és néhány napot otthonában pihenéssel tölt ahhoz hasonlóan, mint bármilyen másik orvosi beavatkozást követően, viszont a szaruhártya mechanikai stabilitása érintetlen marad.

PRK - photorefraktív keratektomia

A PRK kezelés bevezetése amerikai szemorvosnő nevéhez fűződik az 1980-as évekből. A "photo" kifejezés utal az eljárás lényegére: a lézersugár energiája elpárologtatja a szaruhártya hám-fosztott állományának mikronokban mérhető vastagságú részét úgy, hogy annak felszíne ellaposodik, ezáltal annak görbületi sugara nő. A lézersugár annyira "kíméletesen" bánik az élő szövettel, hogy hőhatás nélkül bontja fel az élő szövet szerves anyagainak kémiai kötéseit, vagyis gyakorlatilag nyom nélkül tünteti el a kívánt szaruhártya felszínének egy részét, ráadásul a milliméter ezredrészének pontosságával.
A kezelés egyszerűen, gyorsan, néhány perc alatt elvégezhető. Előnyei mai napig is meghatározóak, a biztonság szempontjából pedig minden más eljárással szemben egyedülálló.
Hátránya a kezelés során kialakított hámhiány kellemetlen tünetei: idegentest érzés, fénykerülés, erős könnyezés. Ezek a panaszok megfelelő műtéttechnikával, jártassággal nagy mértékben csökkenthetők. Ezen a téren elért eredményeimről az idei hazai refraktív sebészeti kongresszuson tartott előadásomban számoltam be a kollégáknak. A lényeg: ma már nem lehetetlen a csaknem panaszmentes PRK lézerkezelés.

Radiális keratotomia

A radiális keratotomia japán szemorvos találmánya még a a XX. század elejéről, és orosz orvosok továbbfejlesztése révén vált népszerűvé, mely a rövidlátás kezelésére kínált akkoriban megoldást
A RK eljárásnak a lényege, hogy a rövidlátás korrigálásához szükséges laposabb, azaz nagyobb görbületi sugarú szaruhártyát úgy érik el, hogy a cornea perifériáján gyémántkés segítségével sugárirányú, mély bevágásokat ejtenek. A sebek gyógyulása során bekövetkező laposodás a hegek húzóhatása révén jön létre. Ebből kifolyólag a szem törőereje csökken.
A radiális thermokeratoplasztika 1990-ben lett kifejlesztve Fjodorov professzor által a távollátás kezelésére. A RTK eljárásnak a lényege, hogy a távollátás korrigálásához szükséges domborúbb, azaz kisebb görbületi sugarú szaruhártyát úgy érik el, hogy a cornea perifériáján egy 700 °C-ra felhevített, nagyon vékony tű segítségével sugárirányban a cornea perifériáján koagulációs pontokat helyeznek el, ezáltal koagulált szövet erősen összehúzódik, így a szaruhártya domborúbb lesz. Ebből kifolyólag a szem törőereje nő.
Ezek az eljárások életre szóló "emlékeket", hegeket hagytak a szaruhártyán, az eredmények szakmailag és a páciensek megelégedése szempontjából sem voltak nagyon jók, ráadásul a dioptriák csökkenése csak átmeneti volt, míg a a hegek viszont "tartósnak" bizonyultak.
Magyarországon tudomásom szerint még ma is végeznek ilyen beavatkozást. No comment...

A kancsalság gyógyítása

Célunk az, hogy mindkét szem tökéletes látása mellett megszüntessük a deviációt és a szenzitív életkorban a binokuláris látást kialakítsuk. Teendőinket mint egy ház építését alulról felfelé a következő sorrendben végezzük.
1. A szem fénytörésének megállapítása cycloplegiában. Az így mért dioptria értéket felírjuk és állandóan viseltetjük.
2. Az amblyopia kezelésének alapvető módszere a szemtakarás, vagyis a jól látó szem leragasztása. A tompalátó szem az aktív használat során több-kevesebb idő múlva visszanyeri teljes látásélességét. Az életkorral a kezelés időtartama nő, gyógyulási esélye pedig csökken. Iskolás korban ez az időtartam nem ritkán 1 év, de következetes zárás mellett a teljes visus elérésének esélye még nagyfokú amblyopia esetén is 20 százalék, a javulás esélye 80 százalék. Az iskolaév halasztását nem javasoljuk, hiszen a fokozott igénybevétel a gyógyulás alapfeltétele. A jól látó szem ragasztását heti fél napra meg kell szakítani, elkerülendő az ún. okklúziós amblyopiát. 3. Váltott takarást az eredetileg is alternáló, vagy az amblyopia megszűnése után alternálóvá vált kancsalság esetén azért alkalmazzuk
4. Műtétet akkor végzünk, ha állandó szemüvegviselés mellett a kancsalság szöge meghaladja az 5-7 fokot. Célja a deviáció megszüntetése, de legalább a kancsalsági szög ą 5° alá. Optimális életkor a 3-4 éves kor, mert ekkor a műtét tervezéséhez szükséges vizsgálatok már elvégezhetők, és még jó esély van a binokuláris látás kialakulására.
5. A műtét utáni maradék deviációt, vagy az eredetileg is kisfokú kancsalságot optikai eszközökkel korrigáljuk.

A valódi kancsalság

Tágabb értelemben kancsalságnak nevezzük a binokuláris látás hiányát Szűkebb értelemben kancsalságon a manifeszt deviációval járó eseteket értjük. A kancsalságnak, mint reflex anomáliának lehetnek szenzoros, motoros és centrális okai.

A fixáló szem szerint a kancsalság (strabizmus) lehet: monokuláris vagy alternáló.

A kancsalság állandósulásával egy időben szenzoros változások indulnak be. Ezek attól függőek, hogy a kancsalság egyszemes vagy váltott. Az állandó egyszemes kancsalítás a tompalátás (amblyopia) diagnózisát jelenti. Amblyopia az a gyengelátás, melynél organikus okot nem találunk a gyenge látásélesség magyarázatára. Az amblyopiát nem az első sikeres látásélesség vizsgálatkor állapítjuk meg, hanem már csecsemőkorban, abból, hogy a gyermek mindig ugyanazzal a szemével kancsalít, illetve kisfokú észrevétlen deviáció esetén a gyermek viselkedéséből, miközben színes fényforrást fixáltatva észrevétlenül eltakarjuk az egyik, majd a másik szemét. A jól látó szem takarásakor a gyermek tiltakozik, kitér, sírni kezd vagy kedvetlenné válik, míg az amblyopiás szem takarásakor ezt nem tapasztaljuk. Szenzoros következmény a hibás állású szemben a fixált tárgy képének, valamint a maculára eső képnek együttes elnyomása a tudatban. Váltó kancsalság esetén a képelnyomás is alternáló.

Rejtett kancsalság vagy heterophoria

Amikor nem rögzítjük a tekintetünket valamilyen pontban, a két szemünk nézővonala a szemizmok folytonos tónusváltozása következtében egymással változó szöget zár be, és csak a fixálás pillanatában a binokuláris reflex működése során rögzül ún. ortho („párhuzamos”) helyzetbe. Ha a binokuláris reflexkört megszakítjuk az egyik szem letakarásával, a takart szem elfoglalja aktuális nyugalmi helyzetét és amikor a takarást megszüntetjük és újra működésbe lép a fúziós reflex, „beigazító” elmozdulást végez. A kisfokú heterophoria jó fúziós képesség mellett normális jelenség. A heterophoria tehát fúziós kényszerrel kompenzált nyugalmi deviáció. Ha a deviáció nagyfokú vagy a fúziós kapacitás kis terjedelmű, akkor a heterophoria kompenzálása fáradást okoz. Ezt a szemfáradékonyságot nevezzük asthenopia-nak.

A binokuláris látás

A két szem a külső szemmozgató izmokkal, a központi idegrendszeri pályákkal valamint a megfelelő kérgi területekkel együtt szenzomotoros egységet alkot. Az izmok a szemeket automatikusan, tanult reflexműködéssel olyan helyzetbe hozzák, hogy a fixált tárgy képe mindkét retinában pontosan a centrumba kerüljön. A két képet csak akkor látjuk egynek, ha azonos pontjaik a retinák identikus pontjaira esnek.

A binokuláris látásnak 3 fokozata van:

1. Szimultán percepció vagyis egyidejű észrevevés.
2. Fúzió, vagyis a két szem egyenlő nagyságú, élességű és megfelelő helyre vetülő képének egybeolvasztása.
3. Sztereolátás.

A binokuláris látás reflextermészetü, mégpedig úgynevezett feltételes reflex, mely tanulás után válik automatikussá. A fejlődés, tanulás éveket vesz igénybe s teljessé csak öt éves kor után válik.

A számítógép és a szem

Káros-e a számítógép monitor a szemre?

Nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a számítógép képernyõje káros lenne a szemre, bár napjainkban egyre inkább elõtérbe kerül ez a téma, hiszen mindannyian egyre több idõt töltünk a számítógép elõtt, és tudjuk, hogy a hosszas számítógéppel való munka során a szem elfárad, kellemetlen lehet és fájhat. Kiterjedt tesztek és vizsgálatok leszögezték, hogy a képernyõ nagyon alacsony, vagy semmilyen káros ionizáló sugárzást (mint pl. a röntgen) sem bocsát ki, vagy nem ionizáló sugárzást (mint az ultraibolya) normál használati körülmények között. Tény, hogy a számítógép képernyõje által kibocsátott ultraibolya sugárzás csak töredéke a neoncsövek által kibocsátottnak. A képernyõbõl eredõ sugárzás jóval az alatt van, ami bármiféle hályoghoz vagy a szem károsodásához vezethet, akár egy egész élet során is.

Néhány ember állítja, hogy ha sokáig, több mint egy órát, ülnek a képernyõ elõtt, akkor ideiglenesen a fekete és fehér színeket nem látják tisztán, összemosódnak. (Ezt McCollough jelenségnek nevezik.) Ezek a színek jellemzõen a számítógép képernyõjén megjelenõ komplementer színek, melyeket, ha sokáig nézünk, akkor okozhat homályos látást, de ez a jelenség egyáltalán nem jelenti a szem betegségét, sérülését, vagy bármilyen károsodását.

A számítógép képernyõje megerõlteti-e a szemet?

A monitort gyakran hozzák összefüggésbe a szem megerõltetésével. Számos tünetet észlelhet monitorhasználat közben. Ilyenek a szem irritációja (véres, könnyes vagy éppen száraz szem), fájdalom (fáradt, kellemetlen érzés a szemhéjak, vagy a homlok tájékán), problémák adódhatnak a fókuszálással is. A fejfájás, derékfájás, izomfájdalom szintén felmerülhet. Ezek a tünetek azonban könnyen elmulaszthatóak a munkahely átrendezésével, vagy esetleg a monitorhasználóknak a megfelelõ szemüveg viselésével.

Bár a szem megerõltetése kellemetlen és zavaró érzés, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a monitorhasználat bármilyen károsodást okozna a szemben. Ahhoz, hogy megszabaduljon ettõl a kellemetlen érzéstõl alapos és körültekintõ keresést kell folytatnia a probléma gyökerére vonatkozóan. Érdemes a szemészhez fordulnia, hogy kiszûrje az esetleges szembetegségeket, és ha szükséges akkor felírja a megfelelõ szemüveget. A monitorok és számítástechnikai eszközök értékesítõi, a munkahelyi ergonómusok és az olyan intézmények, mint a Munkaegészségügyi intézet szintén hasznos tanácsokkal szolgálhatnak a megfelelõ munkakörnyezet kialakítására, ezzel pedig a tünetek megszüntetésére.

Hogyan elõzhetõ meg a szem irritációja?

A munkahelyeken a számítógéphasználók általában szeretik a monitort távolabb elhelyezni a szemüktõl, mint amilyen távolságban a könyvet tartják olvasáskor. A képernyõ tetejét érdemes a szem vonala alá helyezni, hogy lefelé kelljen nézni, így sokkal nagyobb a komfortérzet. A dokumentáció, vagy írott anyag, amit használ a számítógépes munka közben legyen olyan közel a képernyõhöz, amilyen közel csak lehet, így gyakorlatilag minimálisra csökkenthetõ a fej és a szem mozgatása, valamint a fokuszálásbeli különbségek.

A munkahely megvilágítása ne legyen túl erõs, a gyenge fény alkalmazásával a fényvisszaverõdést küszöböljük ki a képernyõn. Néhány munkahelyen túlságosan erõs fényforrásokat alkalmaznak a kényelmes számítógépes munkához. Ha nem lehet a fényviszonyokat megváltoztatni a munkahelyen akkor ajánlott a különbözõ szûrõk és árnyékolók alkalmazása. A képernyõ szinte vonzza magára a szennyezõdést, ezért rendszeresen tisztítsa meg, hiszen csak így lesz tökéletes az Ön által látott kép.

Fontos a rendszeres idõszakonként ismétlõdõen megtartott pihenõ!

A számítógépes munka során szinte mozdulatlanul ülünk hosszú idõn keresztül. Nem mozog a fejünk, a testünk és a szemünk mozgása is minimális. Ebbõl adódóan a folyamatos mozdulatlanság miatt sokkal intenzívebben jelentkezik a fáradtságérzés, az esetleges fájdalomérzet. A gyakori pislogás nedvesíti a szemet, és megvédi a kiszáradástól.

Milyen speciális szemüvegeket használjunk?

A számítógép képernyõjét mindig megfelelõ fókusztávolságban kell tartani. Mivel a képernyõt általában magasabbra és távolabbra helyezzük, mint a szokásos olvasási távolság, így más, különleges szemüvegek lehetnek szükségesek. Ezek alkalmazása különösen fontos azoknak a számára, akik bifokális vagy trifokális szemüveget vagy olvasószemüveget hordanak. A bifokális lencsék fókosztávoláságát növelni kell, hogy a magasabb elhelyezésû képernyõt is megfelelõen lássuk. Azoknak is szükségük lehet a számítógépes munka során korrigáló szemüvegre, akik általában nem hordanak szemüveget, mert látásuk épp.

Az optikus vagy a szemész állapítja meg, hogy milyen lencse megfelelõ Önnek. Szükség lesz rá, hogy pontosan jellemezze munkahelye elrendezését ahhoz, hogy a szakember kiszámíthassa hogy pontosan milyen látáskorrigáló szemüvegre van szüksége. Ez a vizsgálat abban is segítségére lehet, hogy megtudja mi okozza Önnek a számítógépes munka során tapasztalt kellemetlen érzést szemében, és egy esetleges betegség is diagnosztizálható ezáltal, melyeket jobb minél elõbb észrevenni és kezelni.

Az ultraibolya fény hatásai szemünk világára

A napszemüveg mostantól már nem divathóbort. Létfontosságú, mert megvédi a szemet a nap ultraibolya sugárzásától. Nagyrészünk tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet, ám orvosi bizonyíték van arra, hogy a szem ugyanúgy károsodhat és kialakulhatnak katarakták -szürkehályogok -, valamint más, a későbbiekben említésre kerülő gondok. A nagymennyiségű UV sugárzás hosszabb távú hatásai lassan és fájdalommentesen jelennek meg, mégis ronthatják a látást. Rövid- és hosszú távú roncsolódások lehetnek: retinagyulladás, rosszindulatú elváltozások, katarakták és kúszóhályog (pterygium). Gyermekek és fiatalok különösen veszélyeztetettek, ezért szüleiknek ügyelni kell arra, hogy viseljenek napszemüveget főleg azokon a helyeken, ahol erős az UV sugárzás; például a strandon, vízben, sőt, havas tájon, mivel ott fokozott veszélyt jelent a visszaverődés.

Mi is az ultraibolya (UV) sugárzás?

Az UV fény a napenergia egy része, egy láthatatlan rövid hullámhosszú sugárzás. Az UV sugárzás más forrásai közé tartozik az ívhegesztés, a nagy intenzitású higanylámpák és a szolárium fénycsövei. Három típusa van az UV sugárzásnak: UVA, UVB, UVC. A legfontosabb az UVB sugárzással tisztában lenni, mivel ez okozza a leégést és nagyrészt ez felelős a bőrrák kialakulásáért is. A Földet célzó UV sugárzások nagyját kiszűri az ózon réteg, de kiszámították, hogy az atmoszféra ózon tartalmának egy százalékos csökkenése az UVB sugárzás két százalékos növekedéséhez vezethet. Az Ausztrál Népegészségügyi és Orvosi Kutatóintézet jóslása szerint az ózonréteg kimerülésével évente több, mint 36.000-rel magasabb lesz a kialakuló szemmegbetegedések száma. Az UV sugárzás egy százalékos emelkedése éves viszonylatban 26.000-rel növeli a pterygium (kúszóhályog) nevű szembetegségek számát Ausztráliában.

Az UV sugárzás hatása a szaruhártyára

A szemet érő UV sugárzások nagyját a szaruhártya szűri meg. A magas UV szint, mint amilyen a hó, vagy a víz által visszavert fényben jelen van, gyulladást okozhat. Ez az állapot nagyon fájdalmas, közben a szem igen érzékeny bármilyen fényre. A szem körülbelül 48 óra alatt rendbe jön e kényelmetlen állapotból, mégis tanácsos egy szemvizsgálatot kérni egy szemésztől, vagy egy szemorvostól, hogy biztosan nem maradt-e valamilyen egyéb károsodás.

Az UV sugárzás hatása a kötőhártyára

Rövid idő alatt az UV sugárzás csak kisebb károsodást okoz, ha azonban hosszabb távon éri a kötőhártyát, az megvastagszik és egy pterygium nevű húsos gócot alkot. Ez a lassú folyamat addig tart, míg ez az elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, így rontva a látást. Mindemellett csúnya látvány. Az egyetlen kezelési módja, a viszonylag egyszerű műtétnek számító sebészeti úton történő eltávolítás. A szemet mindenképp szakértőnek kell megvizsgálnia, hogy megállapítsa: tényleg pterygiumról, vagy más komolyabb kinövésről van-e szó.

Az UV sugárzás hatása a lencsére

Az UV sugárzás - kifejezetten az UVB típus - bizonyítottan összefügghet a katarakták kialakulásával. Ezek olyan elhomályosodások, melyek a lencsében alakulnak ki és akadályozzák a látást; mintha koszos ablakon át néznénk. Komoly esetekben a kataraktát sebészileg eltávolítják és a lencsét egy műlencsével pótolják. Eleddig a kataraktákat a korosodás természetes következményének tartották, mert az idősebbek körében gyakoribb volt. Az utóbbi időszak kutatásai azt mutatják, hogy bár ez részben igaz, a hályogok kialakulásáért a hosszabb ideig tartó UV sugárzás is felelős. A szaruhártya és a szemlencse az UV sugárzás legnagyobb részét elnyeli, de a maradék fény elérheti az ideghártyát. A retina legtöbb károsodása irreverzibilis.

Hogyan kerüljük el az UV sugárzás hatásait?

A legegyszerűbb módja, hogy szemünket ne károsítsa UV sugárzás, ha csak mérsékelten tesszük ki annak. Erre a három legjobb módszer:

1. Kerüljük a napot. Nyáron a szabadban töltött idő háromnegyede alatt, - de.10 és du.4 óra közt - ha kerüljük a napfényt, jelentősen rövidebb időre tesszük ki magunkat az UV sugárzásnak.

2. Hordjunk kalapot. Egy széles karimájú kalap nem csak a fejünket védi meg a leégéstől, de a szemünket érő UV sugárzást legalább a felére csökkenti.

3. Viseljünk napszemüveget. Egy jó napszemüveg csökkenti a szemet érő UV mennyiséget és a túlzott ragyogást.

Melyik napszemüveget válasszuk?

Minden megvásárolható napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványának, mely meghatározza, hogy mennyi UV fényt kell a szemüvegnek felfogni. A napszemüvegen egy kis címkén fel kell tüntetni, hogy megfelel a szabványnak, valamint hogy általános vagy speciális célra készült. Általános cél alatt olyan helyzeteket kell érteni, ahol a szemet nem éri hosszan a napfény. A speciális célra készült darabok olyan emberek számára készülnek, akik erős UV sugárzásnak vannak kitéve, és a maximális védelemre van szükségük, mint pl. a sportolók közül a sízőknek, vagy olyan munkáknál, mint a repülés.

Egy szemész igényei szerint hozzáférhet a gyártók technikai információihoz, hogy a megfelelő napszemüveget ajánlhassa. A napszemüvegeknek testhezállónak kell lenniük, hogy megóvjanak a széleknél érkező sugárzásoktól.

Viseljenek-e a gyermekek napszemüveget?

A gyermekeket fokozottan éri UV sugárzás, mivel idejük nagy részét a szabadban töltik és nincsenek tudatában a veszélynek. A szülők feladata gyermekeik szemének megóvása azáltal, hogy biztosítanak nekik kalapot és jó minőségű napszemüveget. Legyünk körültekintőek, amikor gyermekünknek napszemüveget választunk. Némelyik napszemüvegnek tűnő modell csak -játék-, ami egyáltalán nem véd. Mindig ellenőrizzük, hogy megfelel-e a napszemüveg a szabványnak.

A tükröződésmentes lencse jelentőségéről

Két közeg határfelületéhez érve a fény egy része visszaverõdik a felületrõl, egy része pedig áthalad azon. Önnek, a szemüveg viselõjének ez a hatás a fény zavaró visszatükrözõdésében fog megmutatkozni. Ez a jelenség mind a szemüveglencse külsõ mind a belsõ felületén jelentkezik. Ennek következményeképpen a fénynek csak egy része jut át a szemüvegen, így a látott kép fényerõssége csökken, a látási viszonyok romlanak. Ez különösen sötétedés után okozhat problémát, amikor a látás feltételei egyébként is rosszabbak, mint nappal.
A két lencsefelület között oda-vissza verõdõ fénysugár zavaró mellékképeket okozhat, ugyanis a fényvisszaverés szempontjából a lencse felületei homorú-, illetve domború tükörként viselkednek. Természetesen a szaruhártya is részt vehet a visszaverési folyamatban. A reflektáló felületek tükörrendszert alkotnak, amely az optikai távolsági törvényeknek megfelelõen úgynevezett „szellemképeket” hoz létre.
A szellemképek méretüktõl, elhelyezkedésüktõl és fényességüktõl függõen a látást is zavarják, csökkenthetik a kontrasztot és a fej mozgatásakor sokszor ellenkezõ irányba mozogva rendkívül zavaróak lehetnek.
Emellett a szemüveglencse felületeinek csillogása rendkívül zavaró módon hat mind a szemüveg viselõjére, mind a beszélgetõ partnerére. Jelentõs kozmetikai hátrányokkal jár, mivel szemünk láthatóságát csökkenti.

A multifokális lencsékről

Legtöbbször negyven éves kor körül kezdõdnek az olvasással kapcsolatos problémák. Az élet folyamán a lágy szemlencse elveszíti rugalmasságát, nem tud a közeli tárgyakra fókuszálni, az olvasásnál és a munkánál nehézségek lépnek fel. A progresszív lencséket azoknak ajánljuk, akiknek az olvasáson túl már távolra is szükségük van szemüvegre, ill. azoknak, akik még csak olvasáshoz használnak szemüveget, de munkájuk miatt nem tudják folyamatosan levenni és feltenni az olvasószemüveget. Napjainkban már több generációja létezik a multifokális lencséknek. Néhány szóban a legújabb fejlesztésû lencsékrõl:

• ZEISS - GRADAL

A legelsõ olyan fejlesztésû multifokális lencse, mely az illesztés során figyelembe veszi azt a tényt, hogy az emberek alkatát és kívánságait nem lehet mindig az elõírásokhoz igazítani. Ennél fogva a lencse tökéletesen megfelel a viselõ egyéniségének, és ettõl individuális. Az így elkészített szemüveglencse tetszõleges keretbeállítás mellett optimális látáskomfortot ad a viselõnek, és tökéletesen illeszkedik egyéniségéhez.

• ESSILOR - VARILUX

Különösen ajánlott a már progresszív lencsét viselõknek, akik a lehetõ legszélesebb látóteret szeretnék minden távolságra, valamint azoknak a szemüvegeseknek, akik félnek a progresszív lencse megszokásától, vagy már volt rossz tapasztalatuk. A lencsét jellemzi, hogy a látótér észlelt kép érezhetõen kevésbé torzított A jobb és bal szem által látott kép együttesen mozog, ezért a lencse semmiféle kényszerû szemmozgást vagy zavart nem okoz, amikor viselõje a fejét vagy a szemét mozgatja. A szemüveget viselõ a testtartás megváltoztatása nélkül könnyedén meg találja a lencsén azt a zónát, amelyen keresztülnézve az adott távolságra a legélesebben lát. A kiszélesített perifériális látás gyors felismerést tesz lehetõvé. A látótér szélének elérése egyszerû szemmozgással 25%-kal gyorsabb. Tökéletes binokuláris látást tesz lehetõvé. Az olvasó- és munkatávolságra különösen széles látóteret biztosít, ezért különösen alkalmas számítógép elõtti munkára.

• HOYA – PROGRES ID

A dioptriaváltozás olyan lágy és folyamatos az egész lencse felületén, hogy sehol sem figyelhetõ meg erõs dioptriaugrás a környezõ részekhez képest. A felületkialakítás olyan, ami a legjobban alkalmazkodik a szem természetes konvergenciájához, ezáltal tökéletes binokuláris látást biztosít. A centrális, binokuláris és perifériális látás együttes és egyidõben történt optimalizálásával a lencse tökéletes látáskomfortot nyújt viselõjének. Ezen lencse két alapvetõ újítása - a panoráma hatás és a szuper gyors megszokás - viselõjének teljes látásszabadságot biztosít és elhárítja a progresszív lencse használata elõl az utolsó akadályokat is.

A szemüvegkeret választásának szempontjai

A háromszög formájú arc keskeny homlokkal indul és szélesedik, ahogy halad az orca, illetve az áll irányába. Ez esetben az arc felső harmadának szélesítését kell célként kitûzni, a szemüvegkeret vásárlása során. Olyan keretet keressen magának, aminek harsány színe van, felsõ felén díszített. Jó választás ilyen esetben a hízelgő macska-szem formájú szemüvegkeret.

A fordított háromszög formájú arcnak a felső harmada nagyon széles, és az áll irányába keskenyedik. Ilyenkor a felsõ rész keskenyítését kell célul kitűzni. Olyan keretet célszerû választani, aminek az alja szélesebb, nagyon halvány színe van. Ilyenkor a természetesség, esetleg a keret nélküli szemüveg jelent kitûnõ választást.

A gyémánt formájú arc a szem vonalában és az állkapocsnál keskenyebb. Az arccsontok itt nagyon hangsúlyosak. A gyémánt formájú arc a legritkábban előforduló arcforma. Akinek ilyen az arca, annak szemeit kell hangsúlyoznia, és arccsontjához igazítania. Olyan szemüvegkeretet válasszon, aminek szépen kidolgozott, díszes szemöldökvonala van. Ha az arca ilyen formájú, akkor választhat keret nélküli, ovális vagy akár macska-szem alakú szemüveget is, mind kiválóan fog Önnek állni.

A téglalap formájú arcra az jellemző, hogy hosszabb, mint a szélessége. Hosszú, egyenes orca és néha nagyobb orr jellemzi. Ilyenkor a szemüvegkerettel az arcot igyekszünk rövidebbé és harmonikusabbá tenni. Ajánlott a fentről lefelé mélyülő forma, mint a kerekebb P-3 alak, hangsúlyos és dekoratív halántékvonallal, mely szélesíti az arcot és rövidíti az orrot is.

Az ovális arc kiegyensúlyozott arányai miatt a legideálisabb. Ez a fajta arcforma se nem szögletes, se nem kerek. Ilyenkor célszerű megőrizni az arcforma harmóniáját, és olyan keretet választani mely teljes természetességében megőrzi az arcot. A keret legyen olyan széles, vagy egy kicsit szélesebb, mint az arc legszélesebb része. A mandula vagy dió formájú szemüvegkeretek melyek se nem túl szélesek, se nem túl keskenyek, nem borítják fel az arc egyensúlyát.

A kör alakú arcot kerek vonalak jellemzik, és kb. ugyanolyan hosszú, mint amilyen széles. A kerek archoz olyan keretet érdemes választani, mely egy kicsit keskenyíti vagy hosszabbítja az arc formáját. A szögletes, keskeny keretek, segítenek az arc megnyújtásában. Az orrnyergen átívelõ rész legyen semleges, mely szélesíti a szemeket. A színes halántékvonal szintén szélesít. Az olyan keretek a megfelelõek, melyek inkább szélesek, mint pl. a nyolcszög formájú.

A négyzet alakú arcot erõs, karakteres állak, és széles homlok jellemzi. Ugyanolyan arányban széles, mint amilyen arányban hosszú. Ilyenkor az arcélet lágyítani, az arcformát megnyújtani célszerû. A keskeny, kerek formájú szemüvegek lágyítják az arc szögletességét, a keret legyen az arcnál szélesebb. A legjobb választás ez esetben a keskeny ovális szemüvegkeret.